Figyelem, az utolsó 3-4 kis történés még mindig a pénteki menet része volt. Még nem említettük hogy a 7.5-ös motor –papírból gyártott- kipufogótömítése kezdett végleg kiégni. Emiatt a motor egyre traktorhangúbb_Mosolygó arc lett.  Ezt a monoton huruttyogó hangot nem kellett sokáig viselnünk, mert az elállítódó megszakító néha szó szerint megszakította a koncertet. Aláfestésként igy egyre fokozódó rángatások, és kimaradások léptek be a szimfóniába. Az emiatt 30 literesre emelkedett fogyasztás miatt pár óránként meg tudtunk állni kinyújtózni, és –minden megállásnál!- 80 liter benzint tankolni! American Economy Ride!!!
 
 

Lassan délután lett, és még várt minket két gyönyörű, és kilátástalanul sok információt kínáló Route66 Múzeum, ....az utóbbi kalandozások helysznétől mintegy röpke pár száz kilométerre....Oklahomában, Clintonban, és Elk City-ben. Ezt követően kellett még elautókáznunk Dallas mellé, Forth Worth-ba, a szombati megnyitó közelében foglalt szállásunkra. Ez amerikai léptékkel egy köpés. Nekünk európai fogalmak szerint, és kilométerbe átszámítva további 4-500 km-t jelentett. Sokan kérdezték hogy miért nem írtunk az elmúlt 2 napban. Háát, őőő kocsikáztunk egy kicsit......
 

 
Oklahomában figyelmeztetett minket Mr.Hufnagel, hogy megint tornádó lesz, mint 2 hete. Ő a pilóták számára elérhető előrejelzésekből ezt pontosabban láthatta. Szerencsére mi innen délnek indultunk, vissza Texas felé Dallasba. Így kb 100 kilométernyire elkerültük a sajnos ismét áldozatokat szedő, nálunk hírből ismert meteorológiai jelenséget.